Anekke jungle 2020
„Minden egy régi könyv lapjain kezdődött. Az a könyv minden áldott este egy csodás kalandot
jelentett nekem a dzsungelben, ahol azt képzelhettem, hogy egy napon én leszek az a dzsungel egyik főszereplője. A régi könyv története egy nagy álommá vált számomra és ez az álom életem végéig elkísért: meghívott, hogy a majmok között éljek, szabad legyek közöttük és elmeséljem az ő történetüket.”
És így érkezett meg évekkel később ez a rettenthetetlen szívű lány, aki egy történetről álmodozott, és eljutott oda, ahol az álma született: a dzsungelbe. „A távcsövem a karomon lógott, segített felfedezni a körülöttem lévő életet, segített a szemem lenni, miközben egy belső hang emlékeztetett arra, hogy - ha nagyon akarsz valamit, soha ne add fel." „És az a szikra, ami bennem élt és megindított, az az állatok és a természet iránti szeretet. Ez tette lehetővé, hogy fáradhatatlan megfigyelővé, felfedezővé váljak, aki minden nap beutazza a tájat és hajlandó a dzsungel hangja lenni.
Egy darabkája lettem az anyatermészetnek. Az a része, amely szeret, amely érez, ver és lélegzik, ahol a majmok szabadságban éltek. Annak a természetnek, amely a legvadabb és legszebb tájat adta nekünk a dzsungel közepén, amit valaha is elképzeltem. Azt a természetet, amely virágzik a nap alatt, és minden fajnak otthont ad, azoknak, amelyeket olyan kíváncsian figyeltem. Az a természet, amely a legnagyobb ajándékot adta nekem, azon a napon rájöttem, hogy a dzsungel az új otthonom, az állatok pedig az új családom részei. Különlegesen mély kapcsolatot éreztem az anyatermészettel, olyan volt, mintha a lábaim földbe akasztott gyökerek lettek volna és közben hallottam a természet halk szívverését: gyorsan, mégis állandó ütemben.
A dzsungel minden nap különleges kapcsolatot teremtett a földdel: a madarak énekének hangját a szélben mozgó leveleket, a körülöttem szabadon szaladgáló állatokat és egy mély és varázslatos érzést, amit a természet adott. Leírhatatlan harmónia annak tudatában, hogy hihetetlen dolgokat csinálsz, követed a vágyaidat és szereted az életet, úgy ahogy az a szemed előtt megjelenik. A dzsungelben megtanultam, hogy a világ megváltoztatásához elszánt szívek kellenek, de azt is megtanultam, hogy ahhoz. hogy egy lány álma valóra váljon, a világ jobbítására kész felnőttek is kellenek. Legfőképpen azt tanultam meg, hogy a gyökereink ott vannak, ahol otthon érezzük magunkat és ez a hely az anyatermészet.”